Bántanak, piszkálnak (Bántalmazás, bullying)
Évente sok száz gyerek kér segítséget a Kék Vonaltól mert testi-lelki bántásoknak van kitéve, akár a családjában, akár a kortársai között. Egyetlen ilyen eset is túl sok lenne. Minden gyereknek joga van a biztonsághoz és senkinek sincs joga bántani a másikat!
A gyerekek biztonsága a felnőttek felelőssége. Az iskolai biztonság garantálása az ott dolgozó szakemberek feladata, de sokszor látjuk, hogy ez nem sikerül. Sok gyereknek, tizenévesnek az iskola nem, vagy nem csak a tanulás, a teljesítés, jó közösségi élmények helyszíne, hanem a kortársaktól elszenvedett erőszak, az agresszió, a bántalmazás tere.
Milyen módon jelenhet meg az erőszak?
Az agressziónak sok arca van. Ami fontos, hogy senki sérelme ne legyen lekicsinyítve, elbagatelizálva. Egyetlen meggondolatlan szóval is nagy károkat lehet okozni.
Konfliktushelyzetek
Ahol sok ember dolgozik, tanul együtt, ott óhatatlanul vannak konfliktusok. A konfliktus igények, érdekek, vélemények, értékek szembenállása, versengése vagy összeütközése. Nem elfogadható az erőszak akkor sem, ha két fél konfliktusa durvul el, vagy valaki hirtelen indulatból bántja a másikat és akkor sem, ha nincs is konfliktus, hanem valakit kiszemelnek, rászállnak, piszkálják, zaklatják. Utóbbi a bullying, amit bántalmazásnak, megfélemlítésnek, zaklatásnak is szoktak fordítani és magába foglalja a kortársak közötti szóbeli, fizikai, vagy akár szexuális bántalmazást, visszaélést offline és online.
Bullying
A bullying mindig a hatalomról szól: valaki vagy valakik úgy érzik magukat biztonságban, ha elhithetik másokkal, hogy felettük állnak, hogy nekik többet szabad. Jellemzően olyan áldozatot választanak a bullying elkövetői, akinek nincs hatalma visszatámadni és akiről a csoportban elfoglalt helyzete vagy akár valamilyen hozzá kapcsolható előítélet miatt azt feltételezik, hogy mások sem fogják megvédeni.
Mi lehet a megoldás?
Nagyon fontos az erőszak megelőzéséhez, hogy legyenek olyan konfliktusmegoldó stratégiái a gyereknek, amik nem agresszívak. Sokszor hallhattad már kicsi gyerekkorodtól kezdve, hogy egy felnőtt azt mondja a veszekedő gyerekeknek, “oldjátok meg egymás között”. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, jó hír viszont, hogy az, hogy az erőszakmentes konfliktusmegoldás, az együttműködés, a kompromisszumkeresés mind a tanulható folyamatok. Egyre többet hallani az asszertív kommunikációról, aminek az a lényege, hogy a saját érzéseidet, szükségleteidet, határaidat jelzed, de közben képes vagy a másik igényeit is figyelembe venni.
Ahogy írtuk, az agresszió mögött gyakran nem konfliktushelyzet van. Az iskolai erőszak hátterében jellemzően bántalmazás, bullying-folyamat sejthető. Azok a módszerek, amik igazoltan segítik a bullying visszaszorulását a kortárs segítésre alapoznak: tehát arra, hogy az adott intézményben olyan elfogadó, barátságos légkör legyen, ahol nem menő a másik bántása. Sőt ennél több: ahol mindenki számíthat a többség védelmére, ha zaklatásnak, megfélemlítésnek van kitéve a kortársai részéről. Persze ehhez is kell a felelős felnőttek közreműködése! Elsősorban az, hogy a felnőttek is zéró toleranciával viszonyuljanak minden bántó gesztus felé, maguknak se engedjék meg a lelki, szóbeli bántásokat sem.
Nagyon fontos, hogy legyen átlátható és ismert következménye minden bántalmazásnak! Fontos, hogy a következmény nem egyenlő a büntetéssel! Az a megfelelő hozzáállás, ha a kérdés, nem az, hogy ki milyen bűnt követett el és milyen büntetést érdemel, hanem az, kinek mire, milyen segítségre lenne szüksége, ki mitől érezné magát biztonságban, és hogyan lehet az adott közösségben jóvá tenni a már megtörtént bántásokat.