Rossz hangulat, magányosság
Mindenkinek vannak rossz napjai, vagy nehezebb időszakai. Ez teljesen természetes. Szomorúnak lenni, oké! Persze, ha a lehangoltság tartósan, hetek, hónapok óta jellemző valakire, különösen ha már nem is tudja, miért szomorú, akkor jogos az aggodalom!
A tartós kedvetlenség, motiválatlanság, a koncentrálás nehézsége vagy az általános aktivitás csökkenése lehetnek a depresszió jelei is. Ha valaki az életet sivárnak, értelmetlennek érzi, ha belső üresség gyötri, érdemes arra motiválni, hogy beszéljen az érzéseiről. Ha felmerül egy lelki betegség gyanúja, fontos, hogy az érintett mielőbb pszichológiai segítséget kapjon!
Nem mindenki olyan alkat, aki szeret a társaság középpontjában lenni vagy könnyen barátkozik. És még senki nem talált barátokra attól, hogy noszogatták, hogy legyen nyitottabb, meg barátkozóbb – bármit is jelentsen ez. Vannak introvertált emberek, akiknek kevesebb társas inger a kívánatos, akik jól vannak egyedül, akiknek nagyobb igényük van a csendre, nyugalomra. És ezzel semmi baj nincsen!
Ugyanakkor, ha valaki soha semmiben nem vesz részt, valakinek egyáltalán nincsenek barátai, az már nincs rendben!